Hu Ro En

header-phone
0744-439-523
header-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

  • Optimális üdülési körülmények!

    Optimális üdülési körülmények!

    A kulcsosházként is üzemelő Napraforgó Vendégház és a Napraforgó Apartmanok gyógyulásra, üdülésre vágyóknak, turistáknak ideális – legyenek azok nyugdijasok, gyerekes családok, fiatalok.

  • Kiknek előnyös a vendégház?

    Kiknek előnyös a vendégház?

    Vendégházunk a derűs nyugalom szigete, kellemes, szép, korszerű környezetben. Tisztaságot, természetes és egészséges életteret, vendégszerető házigazdákat, nyugalmat és kikapcsolódást talál!

  • Kinek jó az Apartman/Garzon?

    Kinek jó az Apartman/Garzon?

    Elsősorban a kisgyerekes családoknak, akik a kialakított konyharészben más szállóvendégektől függetlenül tudnak sütni-főzni, akár mintha otthon lennének. Ideális családi üdüléshez, túrázáshoz.

  • Jobb mint otthon!

    Jobb mint otthon!

    A gyönyörű játszótér biztonságos, csendes, zárt udvaron, a virágoskert mellett, hintákkal, mászókával, homokozóval, csúszdával és törpekastéllyal szolgálja a gyerekek felhőtlen örömét, jókedvét. Vidáman zajlik itt az Élet!

Programok

Csillagtúra - Parajd-Korond-Farkaslaka-Székelyudvarhely-Csíkszereda-Tusnád

PARAJD – KOROND – FARKASLAKA – SZÉKELYUDVARHELY – CSÍKSZEREDA - TUSNÁD

Története

A hagyomány szerint a falu első házai a Korondi-hegyen, a Szállás nevű határrészen épültek. 1333-ben Kurund néven említi először a pápai tizedjegyzék, amikor a falu papja, Péter, 2 banálist fizetett, de 1334-ben az egyházi adó csak 1 régi banálist tett ki.

A középkorban, a mezőgazdaság mellett, több korondi család számára az egykori sófalvi felszíni fejtésű bánya és a só értékesítése nyújtott megélhetési lehetőséget. Azonban, az 1562-es székely felkelést követően a szabad sóhasználati jog megszűnt, és ekkortájt kezdtek a korondiak egyéb szakmák, így a fazekasság felé irányulni.

1613-ból rendelkezünk először írásos adattal a korondi fazekasságról, ekkor az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolta a korondiakat. A későbbi évtizedekben több fejedelmi rendelkezés is készült az udvarhelyi fazekasok védelmében, de a korondiak ezeket nem tartották be, sőt bővítették a termelésüket, így pld. 1667-ból már kályhacsempe is fennmaradt. 1750-ben gróf Gyulaffy László, erdélyi kancellár, korondi birtokos, biztosítja a korondi fazekasoknak, hogy évente 4 vásárt tarthassanak Korondon, ahol szabadon árusíthatják termékeiket. 1820-ban a fazekasok száma 50 körüli.

1831-ben a Firtos várához közeli Táborhelyen, a Keselyű-tető és Péter-hegy közötti kb. harminc lépés átmérőjű területen jelentős aranyérme-lelet került elő. Az érmék a 7. századból valók, a bizánci császárok pénzei. Feltételezések szerint a Küküllő térségében ekkor avar központ lehetett. Az avar közösségeknek 631-635 között régészeti hagyatékai maradtak. Az avarok, várkunok népéről feltételezik, hogy később székelyeknek nevezték őket.

A 19. század végén elterjed a mázas kerámia. 1893-ban 367 fazekas dolgozott a faluban. Az értékesítés kezdetben a közelebbi vidékeken történt, később átterjedt a Kárpátokon túlra is. A piaci terjeszkedést az Ausztria-Magyarország és Románia között kirobbant vámháború (1881–1891) rövid időre megtorpantotta. Az 1893-ban alapított székelyudvarhelyi Kő- és agyagipari szakiskolába korondi fazekasok is beíratták gyerekeiket, de ők maguk is részt vettek rövidebb (általában 8 hónapos) tanfolyamokon, így próbálva fejleszteni mesterségbeli tudásukat. Ugyanebben az évben alakult az első fazekas üzem Korondon, Gáspár Gyula vezetésével. A mázas edények gyártásának elsajátítása nagyobb jövedelmet biztosított, de az idők folyamán, a munkavédelmi előírások elhanyagolása miatt is, a máz alapanyagaként használt ólom-oxid az egészségkárosító hatása miatt fog keményen visszaütni.

A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a 19. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek. Orbán Balázs beszámolója szerint a fürdőnek ötszáz férőhelyes panziója volt. A vendégek zöme a parajdi kisvasút (1909-ben napi négy vonatjárat közlekedett a Budapest–Parajd-útvonalon) végállomásáról lovas fogaton jutott el Árcsóra.

A falunak 1910-ben 3752, túlnyomóan magyar nemzetiségű lakosa volt. 1992-ben 5097 lakosból 4629 volt magyar, 455 cigány, és 13 román. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajd járáshoz tartozott. 1913-ban Korond városi rangot igényelt a központi hatóságoktól, de nem kapta meg.

A 20. század elején a faluban egy - érdekes módon nem kerámiával foglalkozó - üzem működött: az aragonitgyár (1910–1962). Emellett, voltak itt fűrész- és gabonamalmok, olajütők és posztóványolók, amelyek a falu és szűk környezete igényeit elégítették ki. Sokan a háztáji gazdálkodásból (kukorica, burgonya, búza, zab, len, kender, zöldségek, gyümölcsök termesztése), állattartásból (tehén, juh, kecske, ló, disznó, baromfi), vagy a tapló feldolgozásából (sapkák, dísztárgyak) biztosították megélhetésüket. A szőttesek, varrottasok, szőnyegek készítése is majdnem kizárólag helyi igényeket elégített ki.

A trianoni békeszerződés Korondnak, Erdély többi magyar településének zömével ellentétben haszonnal járt, mert most már szabadabban tudta értékesíteni kerámiatermékeit a román ókirályságban, a „Regátban”. A termelés nőtt, és a kézművesség mellett megjelent a modern gyáripar is.

1924-ben vashámor létesült Korondon, amely 1930-ig működött.

1929-ben előbb Bertalan Áron („Bertalan és Kacsó”), majd Katona Sándor („Katona Üzem”) alapított magántulajdonú kerámiagyárat. 1936-ban létrejött egy harmadik, rövid életű gyár, Patria név alatt, kívülről jött tőkével és tulajdonosokkal.

A II. bécsi döntés után Korond 4 évig Magyarországhoz tartozott. Az akkori útépítések céljára a falu mellett kőbánya működött. Ebben az időszakban hitelszövetkezet, gazdakör, Hangya Szövetkezet alakul, és Szepesi Mihály miniszteri tanácsos kezdeményezésére létrejön a magánfazekasokat tömörítő „Szepesi Szövetkezet”.

A kommunista hatalomátvétel után néhány évvel, 1949-1950 között államosították a Bertalan és Katona Sándor üzemeket, de kisiparosok helyzete is nehezebbé vált.

A helyzet lassan kezdett javulni, és ezt tükrözi, hogy a lakosságszám az 1956–os 3629-ről (amely még mindig kevesebb, mint az 1910-es lélekszám!) 1959-re 5092-re emelkedett.

Ezzel egy időben történt a „kollektivizálás”, a parasztgazdaságok erőszakos felszámolása és mezőgazdasági termelőszövetkezetbe szervezése. A téeszesítést a kommunista hatalom egyes helyi lakosok segítségével végezte, ami alaposan felbolygatta a falu közösségi életét. A falu akkori polgármestere, Bertalan Sándor (Páter fedőnév alatt) a román titkosrendőrség, a Securitate zsoldjába is beállt.

A kommunista időszaknak pozitívumai is voltak, például a falu 1961-es villamosítása, egy évvel később a falun áthaladó országút korszerűsítése.

196-ben elkezdődött az üzemekben a fekete kerámia gyártása. A faluban 1968-ra már központi üzletház, szódavíztöltő, háztartásigép kölcsönző, fényképészet, rádió-tévéjavító, harisnyaszem-felszedő műhely, szabóság és pékség működött.

1974-ben megépült az új, korszerű kerámiagyár. Az 1989-es romániai forradalom után a kerámiagyár Vestra néven részvénytársasággá alakult, de a termelés fokozatosan csökkent, a kilencvenes évek közepére le is állt.

A nyolcvanas évek elejére megépült az egészségügyi rendelő, új postahivatal, egy újabb óvoda, új művelődési ház, és egy tömbház is.

Újabb beruházások csak a rendszerváltás után történnek: a román postahivatal bankfiókot, a Takarékpénztár helyi képviseletet nyitott. Megépült a Lőrincz Mártonról elnevezett sportcsarnok.

A 2004-ben elnyert SAPARD pályázat pénzeiből megépítették a csatornázási rendszert és tisztítóállomást. 2005-ben, szintén pályázati pénzekből megépült a Tudás Központ, amely széles sávú internetezési lehetőséget is biztosít.

Népi cserépedények

Korond a székely katonai hagyományoknak megfelelően tíz részre, ún. tízesre volt felosztva, amelyek a falu középpontja körül helyezkedtek el.

  • Korondi utcanevek: Alszeg, Borvíz, Bolhadomb, Derékföld, Dió, Észak, Fő, Felszeg, Futódomb, Futódombalja, Huszár, Ingyen, Kendi, Koszta, Kovács, Központ, Lőrinc Márton, Malom, Máték, Molnosok, Nagysár, Nyilak, Ölves, Papmocsára, Peti, Piac, Pünkösdi mező, Rózsa, Sárosvápa, Sóút, Sóré, Szőlőmár, Tanórok, Telek, Temető, Térmeg, Tóth, Tóköz, Tómező, Tószeg, Víziek, és a Piactér.
  • Dombok: Falu dombja, Csigadomb, Kovácsdomb, Kalonda, Sarok oldal, Vápa domb, Észak oldala, Rókalik, Málnavész, Fügevár, Csillaghegy.
  • Források: Erzsébet-forrás, Ősforrás, Szőlőmár („Fingó” borvíz), Dió, Árcsó.
  • Folyóvizek: Korond pataka, Sós-patak, Felső-Sóspatak, Alsó-Sóspatak, Fenes-patak, Fedelik-pataka, Szőlőmár-patak, Gödrös-patak, Szőlő patak, Égerfenyő patak, Ölves pataka, Kosárhely-patak, Észak vize, Sugó-vize, Vápa pataka, Kebeled vize, Kűrűs-patak, Jáhoros-pataka, Köves-patak.
  • Egyéb földrajzi nevek: Belső-Vadasmező, Szállás tartománya, Árcsó, Lopágy, Hét réte, Szőlőmár tartománya, Gödrös-patak mezeje, Zsoteleke, Felső-Papmocsára, Úrgátja, Alszeg, Sórét, Gyertyános, Tószeg, Nagysár, Nyilak, Horvás mezeje, Aszalvány, Dió, Mentora, Feketeaszó, Szencsed.

Híres emberek

  • Itt született 1911. október 28-án Lőrincz Márton birkózó, az 1936. évi berlini olimpia bajnoka

Látnivalók  

Székelykapu (részlet)

  • Híres fazekasfalu, vasas-kénes gyógyfürdővel, három borvízforrással.
  • A régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz. 1720-ban felújították. Közben a megmaradt katolikusok 1648-tól egy kápolnát használtak. Az 1700-as években Atyhával közös volt a plébánia, Korondnak 1743-tól van saját, külön papja. A faluban katolikus elemi iskola működött, ezt a román hatóságok 1924-ben bezárták. 1910-ben új római katolikus templom építése kezdődött meg, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére. A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.
  • Unitárius templomát 1720 és 1750 között építették, 1821-ben és 1971-ben megújították.
  • A templommal átellenben Falumúzeum található.
  • A falutól negyedórányira a parajdi országút mentén 535 m magasságban állt egykor Korondfürdő, melyet 1729-ben említenek először, 1890-ben birtokosa Gáspár Gyula, aki 1892 és 1900 között jelentősen kiépítette. 1938-ban a fürdő csődbe jutott, fenyőfáit kivágták, épületeit lebontották. A helyet ma Árcsónak nevezik, amely sóskútjáról, forrásüledékeiről és borvízforrásairól nevezetes.
  • A Barátok kertje nevű helyen egykor kolostor állott, ahova 1783-ban költöztek a minoriták Firtos-hegyi kápolnájukból. Helyén malom van.
  • A falu határában aragonitot bányásznak.
  • Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
  • Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni.
  • Magyarnyelvű Középiskola előtt modern emlékmű.

FARKASLAKA

Nevének eredete

A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.[3] A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, "s az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A" sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."

Története

A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban emliti első ízben írásos dokumentum: Farkaslaka néven.

Lakói

1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.

Viselet

Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.

Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
  • Tamási Áron (1897-1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
  • fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.

Híres emberek

  • Itt született 1897-ben Tamási Áron író.
  • Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd gyóntatója.
  • Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
  • Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.

SZÉKELYUDVARHELY

Nevének eredete és története

Székelyudvarhely madártávlatból

Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Az 1876-os megyerendezés során Udvarhelyszék területének kisebb kiigazításával Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínűleg Telegd volt a neve. Feltehetően már a 14. század előtt szabad mezőváros volt. 1357-ben itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés. A helység első vára egy korábbi kolostor köré 1492-ben épült fel. A város 1558-ban Izabella királynőtől adómentességet nyert. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Ezt a Mihály vajda oldalára állt székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban pedig Ali pasa égette föl. 1621 után Bethlen Gábor az erődítmény újraépítését rendelte el. 1704-ben a várat Tiege generális fosztotta ki. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

Székelyudvarhely 1769-1773

Székelyudvarhely 1769-1773

Turisztikai látnivalók

                                              

A Tomcsa Sándor Színház                                                           A Szoborpark

A városközpont

Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble. Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak : az Ó-város lényege sűrűsödik ott. A kereskedelmi gócpontot alkotó s patinás műemlék-épületekből fölépülő Kossuth Lajos utca, a romantikus és festőien emelkedő, macskakövekkel kirakott Szentimre utca, a virágpiacnak helyet adó Patkóban elhelyezett Vasszékely, a Főgimnáziumhoz fölvezető s a város panorámájára rálátó, hangulatos lépcsősor, a közelmúltban restaurált Ó-vár nyugat-európai hangulatot árasztó, pazar szórakozóhelyei, a városnak a Küküllő mellett található s andalgásra csábító Sétatere, a Tomcsa Sándor Színház impozáns épülete, a nemzet nagyjait megörökítő Szoborpark, a szombatfalvi negyed csinos villái avagy a Malom utcai negyed modern és ízléses épületei nem egy európai nagyváros urbanisztikai összképébe is beleillenének. Ez a sokszínű, sűrített városkép ragadja meg a látogatót. A székely Anya-szék legfontosabb urbanisztikai településének megigéző varázsát és lenyűgözően ellenállhatatlan vonzását nem utolsó sorban az az első világégést megelőző, történelmi hangulat biztosítja, amely a meglehetősen nagy kiterjedésű központot óhatatlanul uralja. Egyfajta, rendkívülien ritka módon kialakult tér-idő-kapszulaként működve, Székelyudvarhely városközpontja azt a hajdani s egykor fölöttébb valós világot idézi meg és villantja ma is folyamatosan föl, ami hajdan az Osztrák–Magyar Monarchia volt, s amivé válhatott volna egy, a jelennel párhuzamos, esetleges világban a K.u.k.-kultúra. Ebből a tényből kifolyólag a városközpont méltán szolgálhatna különböző városi játékok megrendezésének avagy történelmi filmek forgatásának a színhelyéül is.

A Vasszékely

A belváros többnyire tömör, sűrű beépítésű, magjához lazább, újabb és korszerűbb városnegyedek társulnak az 1960-as évek tömeges lakásépítkezéseinek a következtében. Székelyudvarhelyen az idők folyamán viszonylag fejlett intézményhálózat alakult ki. Iskolavárosként emlegetik, hiszen minden negyedik lakója diák. 15 óvodája, 7 elemi-, 10 középfokú- és 4 szakiskolája, 3 felsőfokú- és 4 távoktatási tagozata van. Az iskolahálózat napjainkban is egyre bővül. Székelyudvarhely első gimnáziumát 1593-ban, Református Kollégiumát pedig 1670-ben alapították. A Művelődési Ház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Népszínház, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Tudományos Könyvtár, a Múzeum és a Képtár, valamint a zenei rendezvények közművelődési eredményei országosan és nemzetközileg is elismertek.

A Vármegyeháza (a mai Városháza)

A Városháza

A Városháza 1896-ban épült megyeházának, a Millennium emlékére. A hajdani Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895 és 1896 között épült eklektikus stílusban, Stehló Ottó építész tervei szerint. Építőmestere Ferenczi Endre főmérnök volt. Az épület egészében különböző építészeti stílusok ötvöződnek. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.

A Millenniumi Székely-Emlékmű

A Millenniumi Emlékoszlop ma

Az emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új Megyeházzal egy napon, a Millennium alkalmából. A 8,4 méter magas oszlop megalkotója Hargita Nándor, aki ekkor a Kő- és Agyagipari Szakiskola köztiszteletnek örvendő igazgatója volt. A kor stílusában és a kiemelkedő művészi színvonalon készült emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni. A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címerei és két fekvő oroszlán helyezkedtek el. Fölötte obeliszkszerű oszlop. 1919-ben a román hatóságok lebontották. A székelyudvarhelyi városi hatóságok 2008-ban fölújították az emlékművet.

A Millenniumi Emlékoszlop 1895-ben

Visszaállítására több kísérlet is volt. A kilenc méter magas alkotás jelenleg az eredeti helyén található, a város Főterének a központjában. A kompozíció egy oszlopból, két oroszlánból, valamint a szintén kőből faragott címerből áll, akárcsak az eredeti, vagyis az első világháborút követő hatalomváltáskor eltávolított emlékmű. Az egyenként több mint három tonna súlyú oroszlánokat a Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragták. Az oszlop alapanyaga márványszerű mészkő. A műemlék képzőművésze, Zavaczki Walter, több köztéri szobrot készített eleddig : az ő munkája a szentléleki árvízemlékmű, a Székelykeresztúron álló József Attila-szobor, illetve a székelyudvarhelyi Tompa László- és Móra Ferenc-szobor.

Székelykapuk

A Tompa László Emlékház

A Vár tőszomszédságában (Tompa László utca 10. szám) a Tompa László (1883-1964) költő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást tekinthetjük meg. E díszes homlokzatú, földszintes házban lakott 1920-tól haláláig (1964) a székelység nagy költője, műfordítója és lapszerkesztője.

Várak

Székelytámadt vár

A Csicser-tető csúcsán állott egykor Budvár elővára, Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók.

A Budvár

A várostól alig negyedóra járásra a Küküllő jobbpartján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette, és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének a székhelye. A székelyek itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11–12. században épülhetett egy korábbi római erődítmény maradványainak a felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Budváron (635 méter magasságú, konglomerát sziklaoromzat) a csiszoltkő-korszak (neolitikum) embere már megtelepedett. A korai és a késő Vaskor embere is itt lakott. Az Árpád-korból földkunyhók és egy erődítmény falmaradványai kerültek elő. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.

Kultúra és oktatás. A Küküllő-parti Athén

Iskolák

A Kis Gergely Református Gimnázium udvara

Az Állami Főreáliskola

1891-ben épült fel a Csonkavár romjai között. Ebben az épületben jelenleg az Eötvös József nevét viselő Mezőgazdasági Szakközépiskola működik.

Tamási Áron Gimnázium (az egykori Római Katolikus Főgimnázium)

A Római Katolikus Gimnáziumot 1593-ban Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes alapította a reformáció ellensúlyozására. Mai épülete 1910-ben épült,eklektikus-szecessziós stílusban. A romániai magyar közművelődés egyik legjelentősebb nevelési-oktatási intézménye. A mai Tamási Áron Gimnázium internátusa neo-klasszikus stílusban épült 1890 és 1892 között, a Felső-Piactér délkeleti sarkán.

Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium

nagyenyedi és kolozsvári Református Kollégium mellett Erdély legnagyobb hírnevű protestáns oktatóközpontja. 1670-ben gróf Bethlen Jánosalapította. Ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült. 1886-ban egy, második emeletet húztak föl rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott. A Református Kollégium első emelete 1771 és 1772 között épült.(Barokk jegyeit a későbbi átépítések során elvesztette. A második emelet 1885 és 1886 között, klasszicista stílusban épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel.1771április 26.-án ledöntik a Kollégium régi faépületét, majd május 2.-án nekifognak az iskola új alapjának ásásához. Május 6.-án már huszonegy személy rakja a kőalapot. Mivel az építkezésre szánt pénz fogytán volt, Kis Gergely professzor pénzgyűjtő körútra indult Udvarhelyszékben,Erdővidéken és Háromszéken. Az év végére az épület tető alá került. 1885 és 1886 között még egy emeletet húztak föl a régi épületre. Ekkor tűntek el az egykori barokk-stíluselemek. A régi kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos, belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával. Könyvtára magas szintű kutatómunkát tesz lehetővé. Románia egyik legmagasabb minőségi szintet nyújtó oktatási intézménye.[forrás?]

A Benedek Elek Tanítóképző

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. 1910 és 1912 között épült, a régi Kollégiumtól délre. ÉpítészeMagyar Vilmos volt. 1913. szeptember 10-én avatták föl. A Benedek Elek Tanítóképző épületében a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára működik.

Kulturális programok, rendezvények Székelyudvarhely környékén

A Sétatér

Székelyudvarhely híres szülöttjei

Székelyudvarhely művelődéstörténetének neves személyiségei

Székelyudvarhely neves kortárs személyiségei

Székelyudvarhely művelődéstörténetéhez kötődő személyiségek

Templomok, kápolnák

Az Unitárius Templom

A város unitárius temploma 1906 és 1908 között épült. A templombejárat fölirata : Egy az Isten.

A Görög-keleti (Ortodox) Templomok

A város nagy méretű görög-keleti ortodox temploma 1938-ban épült. A ma is látható kis ortodox templom 1920-ban épült neo-bizánci stílusban.

A Görög-katolikus Templom

Az egykori Botos, a mai Kossuth utcában emelkedett a Görög-katolikus Templom (Biserica "Schimbare la faţă") a 17. század végén. Székelyudvarhelyen egy Görög András nevű görög katolikus vallású ember telepedett le s meggazdagodván, templomot építtetett. Végrendeletében az udvarhelyi román görög katolikusoknak hagyta az épületet (Keresztúri K., 1939.114).

                                                      

A Belvárosi Unitárius Templom                                                                               A Jézus-kápolna

A Jézus Szíve Kápolna

Jézus szíve kápolna a 13. század második felében épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült.Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve Kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvőSzent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.

A téglapadlós belső teret négy méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet e századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el. A kazetták mintakincse nagyon hasonlít az 1670-ből való felsőboldogfalvi templom mennyezetéhez, amely Szombatfalvi Asztalos András és János munkája. A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, amelyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, amelynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

Szejkefürdő felé vezető út mellett balra áll az egykori székely főnemesek, az Ugron család Kápolnája, amely 1890-ben temetkezési kápolnának épült.

HOMORÓDFÜRDŐ

Története

Borvizét már a rómaiak is ismerték. A Földvár nevű helyen 2. századi római castrum nyomaira bukkantak. Az itteni borvízforrások vizét először 1820-ban elemzi Pataki Sámuel. A fürdő a 19. században indult fejlődésnek, amikor a forrásokat köpübe foglalják, sétányokat, zenepavilonokat építenek,1890-re eléri fejlődésének csúcspontját. 1773-tól 1968-ig Kápolnásfalu fürdőtelepe, a települést 1913-ban veszik fel a Helynévtárba. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Ma diáktábor van itt, 12 borvízforrása jóízű borvizet ad az ide látogatóknak. 1992-ben 72 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.

       

CSÍKSZEREDA

Neve

A városháza

Timon Oppiduum Mercuriumnak nevezi a várost.[5] Nevének előtagja egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Ez általános vélemény szerint ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türkmén csík (= határ), vagy a kazah csík (= határ) főnév.

Névutótagja Benkő szerint onnan származik, hogy az első Csíkszeredába települők a szerdai napon kezdték el kunyhóikat építeni, viszont ennél valószínűbb, hogy a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Más források szerint az utótag a szláv eredetű szreda, sztreda szóból származik, amelynek jelentése: közép. Más említések ugyancsak szláv eredetről írnak, a szrodek szóról, amely a vásáros életére vonatkozik, a vásáros helyet jelöli. Mai nevén 1558-ban említik először. Nevezik még egyszerűen Szeredának is.

Román neve a magyar név tükörfordítása. A román név kétféleképpen is írható - Miercurea Ciuc és Miercurea-Ciuc - viszont a kötőjel nélküli forma a gyakrabban használt. Rövidítve: M-Ciuc. Német neve: Szeklerburg, amelynek jelentése: székelyváros.

Története

Őrvár romjai

Már a bronzkorban lakott volt környéke, erre utalnak a Csíkzsögöd, valamint a közeli Csíkpálfalva határában talált településmaradványok. Környéke kezdetben tőzeges, vizenyős terület volt. Csíkszentkirály és Csíkszereda között szarmata leleteket is találtak.

Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé.

Harom vára a 12. század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. Csíkszeredától délre, Zsögödfürdő dél-nyugati határában, a Harom-tető 1079 m csúcsától keletre található. A csaknem teljesen lepusztult fal nyomvonala földdel borított sáncvonulat formájában követhető, melyből helyenként előbukkan a nagyméretű andezitdarabokból, durván, kevés habarccsal összerakott kőfal. Ásatások arra utalnak, hogy a középkori kőfalat őskori, föld-kő sáncra alapozták. A falon belül kőépítmények maradványa nem került elő, a falon kívül középkori sánc vagy árok nyoma nem látszik.

A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII-XIII. sz.) települések szomszédságában a szerdai napokon ott tartott vásárok színhelyén alakult ki.

Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja –, Izabella királyné, aki fiának nevében ebben a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól.Az iratban így ír:

Csíkszereda mezőváros lakóit semmi díj, kincstári adó fizetésére felszólítani ne merészeljétek, hanem a kegyelmesen megadott fenti kiváltságokat megőrizni tartozzatok és semmilyen más módon ne cselekedjétek.

Csíkszeredának mezővárosi státusa volt korábban is. Az első település a 15. század első felére tehető. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó(1333), Csíktaploca és Csíkzsögöd 12- 13. századtól léteznek.

Csíkszereda az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is.

Gróf hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) – a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya – a nevét viselő várat 1623április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714-1716 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja.

Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól Kájoni János nevezetes nyomdája is itt működött.

Az 1643-as katonai összeírásban (lustrán) 44 családfő neve, összesen 108 személy szerepel, ekkor 25 különböző családnevet jegyeztek fel. A város első szakmai közösségei a 17. században jöttek létre, a csizmadiák céhét például 1649november 4-én II. Rákóczi György szabadságlevele is említi.1661 szomorú esztendő a csíki krónikákban. Mivel a csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által a porta beleegyezése nélkül indított lengyelországihadjáratban, Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot.A támadásról az abban résztvevő híres török utazó és történetíró:Evlia Cselebi is ír. Kájoni János, a csíksomlyói ferencrendi szerzetes a következőket jegyezte fel: „A pogányság … az egész Csíkot elrabolta.”

Csíkszereda környéke 1769-1773 között

Mint 1650-ben, 1665-ben, 1677-ben valamint 1707-ben, Csíkszeredában általános székgyűlést tartottak, ahol a szék konstitúcióit és határozatait hirdették ki. Az 1707-es gyűlésen határozták el, hogy Csíkszék és Háromszék közös követet küld II. Rákóczi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjéhez.  A város fejlődését fékezte földrajzi elszigeteltsége, határőrségi státusa, valamint a székelység örökösödési jogrendszerének következményei.

1764-ben a férfiak nagy többségét behívták a határőrezredbe.

Az 1721-es összeíráson 49 háztartást jegyeztek, mintegy 250 lakóval, 1758-ban a ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építésének idején a város lélekszáma 450-re emelkedett.

A város első általános iskolája 1751-ben létesül.  Ekkortól vezettetnek az anyakönyvek is.

Teleki József "úti jegyzéseiben" (1799) már 83 házat említ, a következőképpen:

Csík Szereda választja el fel és all Csikot egymástól, katona székellyek lakják maga Csik Szereda nem nagy, csak 83 házból ál: de négyszer esztendőben jo vásárai vagynak. Sok idegen mesteremberek telepedtek Szeredára (...)

A hívők száma a városban, 1839 évében már 450 – tudjuk Endes Miklós feljegyzéseiből (1838).

Az 1848-as forradalom Gecző Jánosnak köszönhetően terjedt át a városra. Az általa vezetett emberek tüntettek a forradalmi eszmék mellett és leverték a hivatalos épületekről a császári címert. A katonaság több tüntetőt őrizetbe is vett, de a forradalom győzelme miatt végül is elengedték őket.

Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem József Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállását a Mikó várban rendezte be. Ehhez azonban meg kellett hódítania a császári kézen levő várat, amely azonban nem okozott nagy nehézséget: Gál Sándor két ágyúval el kezdte lövetni a várat, mire a várparancsnok elmenekült.  A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe. 1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy „Csik- Szerdának és Kézdi- Vásárhelynek gyönyörű vidéke van.”

A szabadságharc leverése után a Mikó várnak szomorú szerep jutott: börtönt rendeztek be benne, ahol sok forradalmár végezte életét.

A város első újsága 1849-ben jelent meg "Hadi Lap" címmel.  1851-ben kórház létesült.

Az 1850-es összeírás Csíkszeredában már 229 házról tesz említést, 961 lakossal, ebből 914 magyar, 15 örmény, 14 cigány, 12 német és 6 más nemzetiségű.  A 19. század közepén Csíkszereda megerősödött: hozzácsatolták a közeli Martonfalvát1891-ben pedig Csütörtökfalvát.  Mindezek ellenére Orbán Balázs A Székelyföld leírásában még ezt írja:

Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városiasb küllemmel biró falu Csikban akárhány van. Az egészet két utcza alkotja, melyek egyenes szögben találkozva az egésznek egy T alakot adnak, az északról délnek tartó utcza déli végénél van a vár…

Benkő Károly is Csík-Gyergyó és Kászon leírások két ti. általános és részletes osztályokban című 1853-as, Kolozsváron megjelent munkájában a város akkor még fejletlen építkezésről számol be:

Ami épületeit illeti, Cs. Szeredában csupán két magán kő lak van, a többiek fából készítvék. Martonfalván hat új ízlésű köz házakon kívül létez egy vár, melyről és általánosan Cs. Szereda városáról körülményesen Losteiner Leonhard kézirata 4-dik része 1-ső cikkelyében írja: 1777-ben deákul – honnan ezt magyarosíttattam: »Egész Csíkban több város nincs, csak Szereda, másképp szűk, mint állíttatik Taplocza és Zsögöd szántó földjeire építtetett. A Városban közeli vár hasonlólag egyedüli, ezt Mikó Ferenc, Csík, Gyergyó és Kászon Székek Fő kapitánya 1620 körül építette, Mikó vára nevet adott neki.« […] 1661-ben a törököktől és tatároktól romboltatott le, s azután 6-dik Károly Császár alatt Erdélyi fő hadi tábornok G. Steinville István által 1714-ben építtetett újból fel.

A városon áthaladó vasutat 1897április 5-én adták át a forgalomnak, és ez eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdődött a villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban Zsögöddel1959-ben pedig Csíksomlyóval ésCsíktaplocával. Növekvő közéleti szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett.

Az 1897április 5-én felavatott vasút jelentős változást hozott, a városban kisebb faipari, könnyű- és gépipari egységek létesültek.[13] A városkép is csakhamar megváltozott. 1888-ban újjáépítették a kórházat, 1898-ban elkészült a mai városháza, 1911-ben pedig a mai Márton Áron Főgimnázium, ahová az egykori, már négy évszázados csíksomlyói iskola költözött.[13]

1910-ben Csíkszereda lakossága 3.701 fő volt, ebből 3.591 magyar, 45 német, 44 román és 21 más nemzetiségű.[13] 1930-ban a lélekszám már 4.807 főre növekedett, ebből 3.796 magyar, 598 román, 253 zsidó, 71 német és 89 más nemzetiségű.[13]

1916-ban a román hadsereg betört a városba, felégetve a házak többségét. Még ugyanaz év októberében visszafoglalta a várost a magyar hadsereg, ám két év múlva a románok visszatértek, 1918 november 26.-án.

Ezer Székely Leány Napja 1931-ben

1924-ben az akkori román miniszterelnök, Ion I.C. Brătianu Csíkszeredába látogatott. Erről a Csíki Lapok is beszámol:

Bratianu miniszterelnök folyó hó 5-én városunkba érkezik.

Fogadtatásának impozánssága érdekében a hatóságok a legszélesebb körű intézkedéseket foganatositották. A miniszterelnök váro­sunkba való érkezése kapcsolatos a székelység helyzetének tanulmányozására indult kör­uttal. A miniszterelnök valószinü egy pár órán keresztül lesz városunk vendége s tiszteletére a Mihaiu Viteazul (Kossuth)-kertben rendezendő nagyszabásunak igérkező bankette után folytatja utját a Székelyföldön. – Csíki Lapok, 1924. júl. 6

A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány Napja találkozót.

1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került. A városba szeptember 11.-én vitéz Heszlényi József vezetésével vonultak be a magyar honvédek. A fogadóbizottság vezetője Antal Áron történész volt.[18] 1944. szeptember 11.-én a szovjet hadsereg visszafoglalta, hamarosan a város újra Romániához került. A szovjetek után a Maniu-gárda is megérkezett a városba és össze is szedtek 150 magyart, akiknek a kivégzését a helyi szovjet városparancsnok akadályozta meg.

1968-ban a kommunista román vezetés megszüntette a Magyar Autonóm Tartományt. Helyére létrehozta Kovászna és Maros megyét, valamint létre akart hozni egy Hargita-megyét is, melynek központjául Csíkszeredát jelölte ki. Ekkor azonban Fazakas János kommunista párttag közbenjárt Nicolae Ceauşescunál, hogy a központ ne Csíkszereda, hanem Székelyudvarhely legyen. Az udvarhelyiek örültek a döntésnek és ünnepelni kezdtek. A csíkiak azonban nem nyugodtak ebbe bele, hanem a környék összes településéről embereket toboroztak és elkezdtek tüntetni (A tüntetés jelszava ez volt: "Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk"). A pártvezetőség román küldötteket küldött a tömeg lecsendesítésére, akiket azonban a tömeg meg sem akart hallgatni. Ekkor felmerült annak az esélye, hogy a tüntetőket fegyveres erővel oszlassák szét. Ennek elkerülésére azonban néhány jobb érzésű párt-tag keresztülvitte Ceaușescu-nál, hogy inkább bocsátkozzanak alkudozásba a tömeggel. Végül is ezen alkudozások eredményeként Csíkszereda lett Hargita megye központja.

Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártóipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelyeként az erőltetett központi ipartelepítési politika eredményeként a város lakossága jelentősen módosult: az 1992január 7-i népszámlálás adatai szerint lakosainak száma összesen 46.029. A nemzetiségi összetétel pedig: 38.204 magyar, 7.451 román, 228 cigány, 67 német és 79 más nemzetiségű.

Tüntetés Csíkszeredában 2009 májusában

Az 1989-es eseményeket követően a piacgazdaságra való áttérés évei következtek, melyeket kezdetben a teljes makrogazdasági instabilitás jellemzett. Az országban uralkodó trendek – háromjegyű infláció, visszaesett termelés, magas munkanélküliségi ráta, a költségvetés és a fizetési mérleg hiányának növekedése – Csíkszereda gazdaságát sem kerülte el, 1992-ben érve el a mélypontot. 1990-ben megjelent a magánszféra, amely növekvő ütemben fejlődött, és mára meghatározóvá vált a város gazdasági életében. A városban az országos átlagot meghaladó arányban jelent meg a külföldi tőke.

2009 májusában a városban tüntetés zajlott a Boc-kormány magyarellenes politikája és a magyar nemzetiségű hivatalnokok lemondatása ellen. A tüntetésen részt vett Markó Béla és Tőkés László is.

Látnivalók

Templomok

Római katolikus

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor · Csíksomlyói Szent Péter-templom · Csíktaplocai templom · Csíkzsögödi római katolikus templom · Salvator-kápolna · Csíksomlyói Szent Antal-kápolna · Szent Kereszt-templom · Szenvedő Jézus kápolnája · Új katolikus plébániatemplom

Református

Csíkzsögödi református templom · Református templom

Görög katolikus

Görög katolikus templom

Ortodox

Ortodox templom

Evangélikus

Evangélikus templom

Épületek

Fehér Ház · Igazságügyi palota · Mikó-udvarház · Mikó-vár · Petőfi utca · Városháza (a régi megyeháza)

Szobrok

Domkos Pál Péter-szobor · Gál Sándor-mellszobor · Kájoni János-szobor · Márton Áron-mellszobor · Nagy Imre-mellszobor · Nicolae Bălcescu-szobor ·Petőfi Sándor-szobor · Román hősök emlékműve

Múzeumok

Csíki Székely Múzeum · Nagy Imre-galéria

Oktatási intézmények

Márton Áron Gimnázium · Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium · Kájoni János Megyei Könyvtár · Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem + 11 általános iskola

Szabadidőközpontok

Barátok Feredője és a csíksomlyói borvízforrás · Csíki Játékszín · Jégpálya negyedi strand · Szakszervezetek Művelődési Háza · Szécseny · Szeredai fürdő · Zsögödi fürdő

Egyéb

Csíksomlyói búcsú · Ezer Székely Leány Napja · Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes · Régizene Fesztivál

                                                           


A Magyar Köztársaság főkonzulátusa      Makovecz

templom belseje            Petőfi Sándor szobra

Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik benne.  Ma már műemlékként tartják nyilván, ez Csíkszék legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége.

Csíkzsögöd

Csíksomlyó

 A csíksomlyói kegytemplom és kolostor, amely a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

Szécseny

Házak Szécsenyben

  • A szécsenyi fürdő a zsögödivel együtt sok csíki látogatót (fürdőzőt) vonz. De távolabbról érkező turisták is szívesen kapcsolódnak ki a fürdőzéssel.
  • Szécseny izgalmas kirándulóhely (piknik, hegymászás, lovaglás, halászás, úszás, sétálás, csónakázás). Ugyanakkor itt letelepedésre alkalmas földek vannak. A Hargita hegy lábánál fekszik. Az erdőalj a weekend házaktól színes. Az erdőben gomba szedés lehetősége van! Mérges kígyók nagyon csekély számban vannak. Azok is az Olt folyó holtágja közelében a réteken. Az Olt Holtág izgalmas színes élővilágú (vidra, hód, vízisikló stb.)

Kultúra

A város kulturális, irodalmi és művészeti hagyományai a szomszédos, ma már közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó településhez, Csíksomlyóhozkapcsolódnak, ahol már a 17. század közepén középfokú iskola működött, 1675-ben pedig Kájoni János ferences szerzetes könyvnyomdát létesített. Itt nyomtatták 1849-ben a Hadi Lap című forradalmi lapot. Csíksomlyó az erdélyi iskolai színjátszás egyik központja is volt a 18. század elejétől. A város művelődési életének felélénkülése csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött. A Székelyföld című lap 1881-ben indult, az első világi nyomdát 1882-ben létesítették. A város leghosszabb életű lapja az 1889-től 1944-ig több mint fél évszázadon át megjelent Csíki Lapok. A helyi művelődési életből kivette a részét a katolikus főgimnázium és tanítóképző tanári kara és ifjúsága. A művelődési és irodalmi érdeklődés élesztgetői a különböző társadalmi, művelődési és sportegyesületek, olvasókörök voltak. A két világháború közti időszakban a közművelődési tevékenység főleg egyházi szervezetek és vallásos egyesületek keretei közt zajlott.[26]

Kulturális intézmények

A csíkszeredai színház épülete

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

Csíkszereda mai művelődési életének alakítói a több évtizedes hagyományra épülő intézmények, szervezetek mellett a rendszerváltás után létrehozott új intézmények, alapítványok, szervezetek, amelyek szerepet vállalnak a közművelődés területén. A jelentős, kiemelkedő kulturális rendezvények, események színterei elsősorban a közművelődési intézmények, amelyek tevékenységükkel tudatosan törekszenek arra, hogy Csíkszereda székelyföldi kulturális központtá váljon.

Mikó-vár épületében működő Csíki Székely Múzeum a város rangos művelődési-tudományos intézményévé vált. A Székelyföldi egyik legnagyobb múzeuma, saját értékes régészeti-, néprajzi- és régikönyv-gyűjteményeit állandó és időszakos kiállításai mutatják be, évek óta hírneves képzőművészeti kiállítások befogadója is. A Mikó-vár belső udvara nyaranta a város művelődési életének egyik helyszíne. Szabadtéri részlege a műemlék épület mögött, a Nagy Imre-galéria Zsögödben tekinthető meg.

1990 előtt nem volt a városnak hivatásos színtársulata, népszínházi hagyományokra épülve alakult a Csíki Játékszín, amely önkormányzati színházként kezdte meg működését 1999-ben, a Városi Művelődési Házban, saját produkciói mellett éves programjukban vendégtársulatok előadásai is szerepelnek.

Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a város hivatásos néptánc csoportja. Fellépéseivel képviseli Csíkszeredát, Hargita megyét és az erdélyi magyarságot, számos külföldi turnén mutatva be Erdély néptáncait, népzenei örökségét, hagyományait. Az együttes nevéhez fűződő hagyományos rendezvény az Erdélyi Prímások Találkozója, a legjobb erdélyi prímások részvételével, amelynek célja az autentikus népzene tudományos gyűjtése és archiválása.

Kájoni János Megyei Könyvtár a megye legnagyobb közművelődési könyvtára, nemcsak könyvtári gyűjteményeivel és szolgáltatásaival áll a város és a megye lakosságának rendelkezésére, de kulturális rendezvényeivel is igyekszik jelen lenni a helyi közösség életében.[27]

Hargita Megyei Kulturális Központ megyei szakintézmény, a megyében zajló kulturális tevékenységek tudományos és módszertani központja szerepét vállalja. Célkitűzései közt szerepel a hagyományos népi kultúra értékeinek feltérképezése, megőrzése. Több rangos, hagyományos kulturális rendezvény szervezője és társszervezője. Évek óta a megyei és városi önkormányzattal együtt részt vesz a város egyik legismertebb kulturális eseményének, az évente júliusban megrendezett Régizene Fesztiválnak a megszervezésében.[28]

A város zenei életében jelentős esemény volt a Csíki Kamarazenekar megalakulása 2001-ben, amely a hivatásos szimfonikus zenekar addigi hiányát hivatott pótolni a város kulturális életében. A zenekar a megyeszékhely zenei életének kíván fontos tényezőjévé válni, a zenei műveltség terjesztésében, megalapozásában szerepet vállalni. 2004 óta nemzetközi szinten elismert zenei személyiségek is elfogadják meghívásukat.

Képzőművészet

A város kulturális életének fontos szereplői a képzőművészek. Rendszeresen jelentkeznek egyéni és csoportos kiállításokkal a képzőművészeti galériákban és kulturális intézményekben. Nagy Imre, a híres székely festőművész 6546 alkotását hagyta Csíkszeredára, az 1973-ban épült zsögödiNagy Imre-galéria őrzi ezt az értékes hagyatékot. 2008-ban vándorkiállítást indított útjára a Csíki Székely Múzeum a városi önkormányzat támogatásával, Nagy Imre életművének magyarországi bemutatására, azzal a céllal, hogy a székely képzőművészet értékeit és hagyatékát a Székelyföld határain túl is megismerjék. Saját képzőművészeti gyűjteményeinek bemutatása mellett a Csíki Székely Múzeum gyakran ad otthont kortárs művészeti kiállításoknak. Évente hagyományosan megszervezett képzőművészeti rendezvény a Megyei Képzőművészeti Tárlat.

Könyvkiadás

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó logója

Jelentős Csíkszereda művelődési életében az 1990 után alapított könyvkiadók, szerkesztőségek tevékenysége. A kulturális események közt első helyen állnak a könyvbemutatók. Az 1993-ban alakult Pallas-Akadémia elsősorban kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai munkáit adja ki. A kiadó 2009-ben jelentette meg ötszázadik kiadványát. Az 1994-ben indult Pro-Print, a Státus, az Alutus , és a 2008-ban létrehozottBookArt kiadók tevékenysége mellett több intézmény és szervezet kiadványa jelenik meg évente. Az 1997-ben alapított Székelyföld kulturális folyóirat és a Hargita Kiadóhivatal szerkesztősége indulásától a székelyföldi irodalmi műhely szerepét vállalja. A Csíkszereda Kiadó a városi önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal kiadványainak, rendezvényeinek gondozója. A csíkszeredai kiadók és intézmények könyvtermése évente meghaladja a száz kiadványt.

Tehát a városban jelenleg a következő könyvkiadók működnek: Pallas-Akadémia, Pro-Print, Státus, Hargita, Alutus, Neptun és BookArt, valamint a Hargita Kiadóhivatal és a Csíkszereda Kiadó.[9] A kiadók 2001-ben több mint 300 kötetet adtak ki.

Hagyományos rendezvények

Csíksomlyói búcsú 2004-ben

  • Csíksomlyói búcsú - minden év pünkösdkor megtartott, több százezer résztvevős búcsú (vallásos esemény) az erdélyi Csíksomlyó mellett.[29]
  • Hargitai Megyenapok – hagyományosan a csíksomlyói pünkösdi búcsú hetére időzített rendezvénysorozat, számos kulturális eseménnyel, Hargita Megye Tanácsa szervezésében.[30]
  • Ezer Székely Leány Napja – a néptánc, népzene és népviselet július első vasárnapján szervezett hagyományos seregszemléje.[31]
  • Régizene Fesztivál – évente júliusban szervezett egyhetes zenei rendezvénysorozat.[32]
  • Csíkszeredai Városnapok – 1998 óta augusztus első hétvégéjén a város önkormányzata által szervezett programsorozat, amely Csíkszereda városként való első említésnek évfordulóját ünnepli.[33]

A közművelődési intézmények, hivatásos együttesek mellett a város művelődési életében szerephez jutnak a különböző nem hivatásos együttesek, civil szervezetek, társulatok, amelyek évről-évre részt vesznek a hagyományossá vált kulturális rendezvénysorozatok megszervezésében, programkínálatukkal hozzájárulva a város kulturális hírnevének öregbítéséhez.

Jelképek

Címer

Actual Miercurea Ciuc CoA.png

Dan Cernovodeanu az 1977-ben, Bukarestben megjelent Ştiinta şi arta heraldică în România című művében Joannes Szegedi Nagyszombaton, 1734-ben kiadott könyvére hivatkozott, amikor az Erdély címerében található kardot tartó páncélos karról szólva a következőket írja le:[34]

Prezenţa secuilor nu mai este marcată prin cei doi astri uzuali, ci prin braţul în armură, de veche tradiţie secuiască, care printre altele: figurează în stemele oraşelor Odorhei, Miercurea Ciuc şi Tg. Mureş.[34]

 

E szöveg fordítása:

A székelyek jelenlétét már nem a két szokásos csillag jelzi, hanem a páncélban levő kéz, mint régi székely hagyomány, amely többek között benne van Székelyudvarhely, Csíkszereda és Marosvásárhely városok címereiben.[34]

 

A város korábbi címerének leírása: egy vörös szív, melyből három nefelejcs nő ki.[34] A vázába helyezett virág már elég korán fontos szerphez jutott a művészetben, az iparművészet terén egyike lett a legfontosabb díszítőelemeknek.[34] Magyarországon az ilyen tárgyak között megszokott és jellegzetes ez a motívum - főleg a magyar nemesség pecsétgyűrűin.[34]

A város címeres pecsétjét Benkő Károly Csík, Gyergyó és Kászon című könyvében így írja le:[34]

 

…három szál nefelejcs van egy szív alakú edény formán rézre bevésve, kimetszve, balfelől C, jobb felől S betűkkel, és e körírással: SIGILLUM OPIDI CSIK SZEREDA …[34]

 

A valószínűleg a 20. század 20-as éveiben kőből készült címer ma a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében található.

Az 1931-ben elfogadott, jelenleg is használt városcímer mezeje arany, a vörös szívből kinő három szál rózsa.  A pajzs fölött öttornyú bástyakorona található.

Zászló

Flag of Miercurea-Ciuc.gif

Csíkszereda 1994-ben megjelent térképének hátoldalán ez található: A város pecsétjét, zászlaját és címerét Benkő Károly a Csík, Gyergyó és Kászon című 1853-ban Kolozsváron kiadott művében így írja le (…).[34]

Azonban az előbb említett mű eredeti változatában címeres pecsétről esik szó, a város zászlaja nem szerepel benne.[34] Tovább menve ez olvasható:

A város zászlaja újabb keletű lehet: a két fehér sávot egy keskenyebb vörös csík választja el.[34]

 

Csíkszereda című havilap 1994. július–augusztusi számában megtalálható Csíkszereda Megyei Jogú Város alapszabályzata. Ebben a következőket írja:

A város zászlajának leírása. Két fehér sáv között egy keskenyebb piros sáv található. A felső fehér sávban két, míg az alsó fehér sávban egy nefelejcs virág található. Csíkszereda ezen jelképeit kiteszik a város bejáratainál. A zászlót a hivatalos és helyi ünnepek, valamint Csíkszereda városnapjai alkalmával vonják fel.[34]

– Csíkszereda Megyei Jogú Város alapszabályzata (részlet)

Széll Sándor Városaink neve, címere és lobogója című, 1941-ben Budapesten kiadott könyvében Csík vármegyéből sajnos csak Gyergyószentmiklós város zászlajáról van leírás.

Oktatás

                                       

A Nagy István Művészeti Líceum                       A Márton Áron Gimnázium

Csíkszeredában az oktatási intézmények megoszlása 2002-ben a következő volt:[9]

  • 11 óvoda
  • 8 napközi otthon
  • 10 általános iskola
  • 2 elméleti líceum
  • 1 művészeti líceum
  • 4 szakiskola-csoport
  • 1 kisegítő szakiskola fogyatékosok számára
  • 1 egyházi líceum
  • 1 egyetem

Az oktatási egységek száma a 2002-t megelőző öt évben nem változott, viszont az osztályok száma a tanulók számának folyamatos csökkenése következtében csökkenõ irányzatot mutat.[9]

A város legrégebbi középiskolája a jelenlegi Márton Áron Gimnázium, amely az 1911-ben épült Római Katolikus Főgimnázium patinás épületében működik. Ebben az épületben jelenleg két gimnázium, a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnázium működik, az épület hivatalosan a Segítő Mária birtokában van, a Márton Áron G. tőle bérli az épület ráeső részét.

A csíkszeredai gimnázium elődje, a ferencesek által alapított iskola, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium már a 17. század első felétől gimnáziumként működött.

A város egyetlen egyeteme a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelynek öt szaka működik a városban. Az egyetem jelen van mégKolozsváron és Marosvásárhelyen is.

FoglalásX

Vendégház

    • 3 szoba
    • 8 személy részére
    • 1 konyha
    • fürdőszoba
    • játszótér
    • parkoló
    • nappali nagy asztallal

Apartmanok

    • 4 szoba
    • 16 személy részére
    • konyha
    • fürdőszoba
    • játszótér
    • parkoló
    • nappali
Kérjük, válassza ki, hogy hány napra kívánja lefoglalni!